Amit mostanában csinál a Fidesz az nem más, mint a pártállam megszervezése. Kemény szavak lehetnek ezek, de nem tudok másra gondolni a Fidesz mostani ténykedéseit figyelve. Komoly aggodalomra ad okot minden demokratának ez a mostani erőszakos hatalomátvétel, amit a kormánypárt a kétharmados többségével tesz. Gondoltuk persze mindannyian, hogy az alkotmányozó többséggel az is egyűt fog járni, hogy egyes szabályokat maguknak kedvező formában fognak átalakítani, de ami sok az sok.  

A Fideszes többség ugyanis újabb alkotmánymódosítást szavazott meg megszavazta az melynek alapján az alkotmánybírákat jelölő bizottságban eleve többsége van a Fidesz–KDNP-nek. Eddig ez úgy nézett ki, hogy minden frakció egy tagot jelölt a bizottságba, így a jelöléshez kormányoldal és ellenzék megegyezésére volt szükség. A Fidesz tehát most azt jelöl azt választ meg alkotmánybírónak, akit akar. Afelől ne legyenek kétségeink, hogy a Fidesz jó és kipróbált pártkatonákat fog választani, akiktől azt várhatja, hogy egyetértenek majd vele. Ezzel megszűnik a törvényhozás alkotmánybírósági kontrollja.

Ugyanígy, Fideszes többséget teremtve választotta meg az Országgyűlés kormánytöbbsége a számvevőszék elnökét és alelnökét jelölő bizottságot. A számvevőszék élére pedig a kétharmados többség Domokos Lászlót, a Fidesz elkötelezett pártpolitikusát választja meg. Újjáéled a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság, mely mindenkit ellenőriz, csak a kormányt nem.

A köztársasági elnök, aki értesülések szerint Schmitt Pált lesz majd meg, akit Orbán Viktor előbb főpolgármester jelöltként, utána európai parlamenti listavezetőként bízott meg a Fidesz képviseletével, tehát róla sem lehet állítani, hogy ne lenne Orbán mellényzsebében. Schmitt jó katona így valószínűleg legfőbb ügyésznek, legfelsőbb bírósági elnöknek, ombudsmannak is azt jelöli majd, akit Orbán kíván, és a törvényalkotással szemben sem gyakorol majd semmiféle kontrollt. Ez azért problematikus mert a köztársasági elnök legfőbb és legszentebb feladata az alkotmányosság és az alkotmány eszmeiségének őrzése.

A választási eljárási törvény módosításával az Országos Választási Bizottságot is hű csatlósaival tölti fel a narancsos siserehad. Nem várják meg a következő országgyűlési választást, mint az eddigi szabályozás szerint, még az önkormányzati választások előtt váltanak. A választások tisztaságát se felügyelhesse más, mint ők maguk. Demokrácián nem egyszerűen azt értjük, hogy az ország élén álló politikusok választás útján kerülnek hatalmi pozícióba, annak nélkülözhetetlen alapja a hatalommegosztás.

Ennek a szellemiségében íródott 1989-ben az új alkotmány is. A választások természetesen arról szólnak, hogy ki kormányoz, de a kormánytöbbség hatalmát számos fék és ellensúly korlátozza - ez különbözteti meg a demokráciát a pártokráciától - olyan független intézmények, mint a köztársasági elnök, a számvevőszék, a jegybank, a bíróságok, az Alkotmánybíróság, az ombudsmanok.

 Melyik az a rendszer, amelyben minden köztisztség betöltőjét a kormányzó párt választja ki? Ez a pártállam. A pártállamnak éppen az volt a lényege, hogy minden köztisztség betöltőjét az állampárt bízta meg, neki voltak felelősek. A Fidesz most ilyen rendszert alakít ki. A képviselői által benyújtott, a média szabályozására vonatkozó törvényjavaslatokkal is.

Ha megnézzük a mostani parlamenti működést két furcsaság ötlik mindjárt a szemünkbe. Az egyik, amelyre nem tudok magyarázatot találni, hogy a kormány az ülések többségén nem vesz részt csak akkor, ha érdeke fűződik hozzá ezzel azt a látszatot keltve, hogy az országiülés, amely Magyarországon a törvényhozás színtere számukra érdektelen. Pedig a mindenkori kormány az országgyűlésnek köteles beszámolni tevékenységéről, és ha ez még mindig jogállam, akkor nem fordítva. A másik az hogy az ellenzék mennyire elhanyagolódik ma. Nem adnak elég időt hogy megismerhessék a törvénytervezeteket nem hagynak elég időt a vitára az érvelésre és nem veszik figyelembe az indítványaikat véleményüket.

Megint elérkezett az idő – vagy ha úgy tetszik itt az idő – hogy ne legyenek a kormánytól, kormánypárttól független intézmények, vagyis Magyarország újra pártállam lesz.

A pártállam – diktatúra. Mindig az volt. Hol kemény, hol puha, de diktatúra. Vannak eszközei arra, hogy ha már elegük van belőle az embereknek, azt se juttathassák kifejezésre a nyilvánosságban és a választásokon. Ilyen intézményeket alakítanak ki ezekben a hetekben. Élnek a kétharmados többséggel. Hogy is mondta Orbán Viktor? „Egyszer kell nyernünk, de nagyon.” Ehhez kellett.

Hol zsarnokság van,
ott zsarnokság van,
nemcsak a puskacsőben,
nemcsak a börtönökben,

nemcsak a vallatószobákban,
nemcsak az éjszakában
kiáltó őr szavában,
ott zsarnokság van

nemcsak a füst-sötéten
gomolygó vádbeszédben,
beismerésben,
rabok fal-morse-jében,

nemcsak a bíró hűvös
ítéletében: bűnös! –
ott zsarnokság van,
nemcsak a katonásan

Ilyés Gyula - Egy mondat a zsarnokságról /részlet/

 nol.hu/jozanmagyar

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.